BUDAKALÁSZ
A település történetéről nagyon sokat lehet olvasni az interneten különféle anyagokban. Éppen ezért én csak ízelítőt szeretnék adni erről a településről.
A település 1135-től KALEZ, majd a középkorban KALUZ, majd később a KALAZ nevet viseli. 1900-ban kapja meg a BUDA előtagot, majd később a jelenlegi BUDAKALÁSZ nevet.
Címere sok mindent elárul a településről. A címer bal felső sarkában a három hegyet ábrázoló kép van. Ezek a Nagy-kevély, a Kis- kevély és a Kálvária domb a három kereszttel. A jobb felső részen három buzakalász látható. Azért három, mert a településen három meghatározó népcsoport lakik, és mind a három népcsoport a mezőgazdasági termelésből élt. A címer jobb alsó felében látható ekevas és egy csoroszlya. Ez a jelkép is arra utal, hogy dolgos, földet művelő emberek laktak itt. A bal alsó részen egy kocsit ábrázoló figura van. Ez egy 1953-ban a Dunához közeli sóderbánya külszini fejtése során feltárt római temető egyik sírjából került elő. Ezt a leletet a budapesti Történeti Múzeum őrzi.
1715 után nagyobb létszámban szerb családok telepednek meg. 1728 után jelennek meg a svábok. Az 1800-as évek végéig szlovákok is érkeznek és telepednek meg. A Duna jobb partján lévő települést már az avarok is használták. Bizonyíték erre a régészeti feltárások anyagai, melyeket a múzeumokban lehet megtalálni. A római korból fennmaradt egy őrtorony maradványa is.
A település egyik részét képezi a LUPPA sziget. Nevét LUPPA VIDOR nagybírtokosról kapta, akinek egyik bírtoka is volt. A település másik meghatározó része SZENTISTVÁNTELEP. Az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. Nevét már csak a HÉV megálló és még néhány őslakos őrzi.
A szerbek jelenléte nagy mértékben fellendítette a mezőgazdasági termelést. Konyhakerti növények termesztésében jártak az élen. Ezeket aztán a szomszédos településeken értékesítették. De jutott még budapesti piacokra is. Természetesen a kalászos növények is nagy területeken lettek termesztve.
1879-től FABRÓ MIKLÓS olasz származású ember kezdi el az elhagyatott kőbányából a kő kitermelését. Itt fejtették ki azt a kőtömböt, amelyből a budapesti Hősök terén álló trianoni emlékmű szarkofágját készítették.
1888.augusztus 17.-én működésbe lép a Budapest - Szentendre vasút, amely nagy mértékben hozzájárul a település és a környék iparosodásához.
1923-ban egy káposztasavanyító üzem helyén textilgyárat alapít KLINGER HENRIK. Ebben a gyárban 1990-es évekig a len és a kender volt az uralkodó anyag. Kenderből a legnépszerűbb termék a tűzoltó tömlő volt. Lenből a háztartás különféle területein használatos dolgok készültek. Például : ágynemű, abrosz, konyharuha, majd később a híres TRAPPER farmer anyaga is.
A másik gyár egy gyapjú hasznosító gyár volt. Itt az alapanyagból kiváló minőségű gyapjú takarókat és ruhaszövetet készítettek.
A háborúk nagyon sok áldozatot követeltek. Ezek emlékeit őrzik az emlékművek és emléltáblák.
2009.julius 1-től városi rangra emelték a települést.
Egy térkép mutatja, hogy a település a Dunakanyar közelségében van.
A Budai úton található a 4 úrnapi körmeneti kápolnákból az egyetlen
magmaradt. A Koller család gondozza és védi a lepusztulástól.
A kőtábla megörzi, hogy a 19. században épült.
Így néz ki belülről 2020 előtt. 2020-ban a Koller család felújította. A keresztre új faragás került Koller Itván kezemunkája által.
Egy faragott tábla is megőrzi a felújítást.
-----------------------------------------------------------------------------------
Szintén a Budai úton található Klebelsberg Kunó szobra az iskolával szemben.
És az állami népiskola.
Az iskolától ballra a FABRÓ HÁZ. Sokáig bérlakásokként volt, most már az
iskola részéhez tartozik.
Csak néhány lépés távolságra találjuk a szerb kersztet. A kereszt mögött volt régen egy szerb templom. Ennek a templomnak állít emléket.
-----------------------------------------------------------------------------------
Ez a rozsdamentes acélból készült alkotás a kőbányából hazafelé tartó bányászoknak állít emléket. Jelképesen a Kőbányai úton található.
Trianon emlékmű a Lenfonógyár HÉV megálló mögött.
Közelebbről a KÁRPÁTOK ŐRE faragott szobor.
Ezeréves emlékmű.
Budakalász egyik része Szentistvántelep. Itt található a SZENT ISTVÁN katolikus templom. Valamint a templom udvarán több látnivaló. Ezekből szedtem össze egy csokorra valót.
Itt látható a SZENT IMRE közösségi ház, melyet Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át 2020.augusztus 20.-án. Ehhez a megvalósuláshoz Magyarország kormánya 130 millió forinttal járult hozzá.
A régi harangláb.
És az emléktábla.
Egy rész az udvarból.
A Szentendrei út és a József Attila út találkozásánál egy körforgalom található. Egy remek ötletnek köszönhetően a lehetőségek figyelembevételével a körforgalom közepére egy kis dombra került egy agyagkocsi lelet nagyított mása. Minden irányból jól látható.