2010.07.11.
Már előző nap eldöntöttük HG7THI Imrével, hogy vasárnap lévén elmegyünk a LOM-hegyre. Tikkasztó hőség (34 fok) sehol egy felhő, teljes szélcsend. Elindultunk autóval, amit a Lajos forrásnál hagytunk. A flakonokat megtöltöttük a kellemesen hideg forrásvizzel, aztán elindultunk. A célunk az volt, hogy az elhagyott légvédelmi rakétabázisra megyünk. Térképen nézve az út 3 km-t jelzett, de mire felértünk bizony úgy tünt, hogy van ez még több is. Az út első Kb. 1 km-es szakasza egy nagy emelkedő volt. Bevallom ezen a részen többször meg is álltunk. Elkényelmesedtünk az idők során. Van annak már talán 30 éve is, hogy túráztam. Nameg az idők alatt a súlyom 125 kg lett. Ezért volt olyan megeröltető ez a szakasz. De a megszálottság hajtott és urrá lettünk a dolgon. Aztán utána egy egyenesebb rész jött és ott egy kicsit kifujtuk magunkat. Erőt vettünk magunkon és nekivágtunk a következő emelkedőnek. Óvatosak voltunk, ezért csak URH kézirádiót vittünk magunkkal. Az út köves és kavicsos volt. Jól járható. A legfelső szakasz vége már füves. Megérkeztünk az áhított területre.
Kerestünk egy alkalmas helyet, ahol telepíthetjük az antennát. Az egyik épület, talán legénységi szállás lehetett, ezt vettük birtokba. Az egyik helyen találtam egy vaslétrát amin fel lehetett menni a tetőre. Ennek a vasszerkezetéhez kötöttem ki HA5MA Laci által közzé tett szalagkábel antennát egy 6 méteres pecabot tetejére erősítve. Az első kisérlet az R1 es átjátszó volt. HA7TM Tibi éppen akkor jött haza Debreceni versenyállomásáról és vele sikerült a kapcsolat. Utána szimplex csatornán próbálkoztam, aztán HA2ATI, majd HA1VX lett naplózva. Sok időnk nem volt ezért én úgy gondoltam elkezdek pakolni. HG7THI Imre is próbálkozott az ő berendezésével és sikerült HA7TM Tibivel neki is összeköttetést csinálni. Nagyon megörültek egymásnak, mert valamikor együtt jártak a szakiskolába. Imrének még sikerült egy vagy két összeköttetést létesíteni. Amíg ő is lebontotta az állomását, addíg én csináltam néhány fényképet.
Ez lehetett az őrszoba.
Ez lehetett egy rakétasiló.
A tábla figyelmezteti az oda tévedőt.
Az illető aki a grafitit készítette biztos meg volt elégedve a MAZ 537-S tipussal, de lehet, hogy nem az itt tartózkodók, hanem a vandálok műve.
Egy épület a sok közül. Sok a falfirka és a vandalizmus.
Sietnünk kellett, hogy időre leérjünk Szentendrére. Ott volt egy találkozónk egy másik személlyel. Jól kiléptünk és végül sikerült időben a találkozás. A lefelé vezető úton még csináltam egy két képet a tájra jellemző virágokról.
Egy szép KAKUKSZEGFŰ.
Ez egy RÉTI FÜZÉNY és a virágján egy kis tarka lepke.
Ez a hej nagyon megtetszett, máskor is el akarok majd menni oda. Arról is be fogok számolni.
2010.10.23.
HA7PC Karcsi meghívott a CB 29 találkozóra amelyet a Visegrádi-hegységben a Mogyoró -hegyen tartanak.
Kihasználva a terület adta lehetőségeket HA5AIL Jóskával és HA7JAZ Lacival úgy határoztunk, hogy elmegyünk és ott beállítjuk a tekercsel rövidített 80 és 40 méterre méretezett antennát. (az antenna készítését az építés rovatban fogom közzé tenni) Meglehetősen hideg idő fogadott bennünket a hegyen.
A már előre elkészített antennát már csak műszeresen kellett beállítani. Némi kis csipkedések után az antennát felhúztuk és egy próba QSO-t kezdeményeztem 7 MHz-n távíró üzemmóddal 5 Watt teljesítménnyel. Egy Olasz állomás jött vissza és 599 riportot kaptam és én is 599 -et adtam neki. Mindez bizonyította, hogy az antenna működik.
A lehetőség adta magát. HA7PC Karcsi is gyorsan meghívta az állomást. Mindez olyan gyorsan történt, hogy még leülni sem volt ideje.
Aztán a hívás után mégiscsak leült az erdei padra és amint látható az ujjával jelzi felénk, hogy neki is sikerült az összeköttetés.
A berendezés FT 897 5 Watttal. Áramellátás 12 Voltos 7,2 Ah zselés akkumulátorról.
A nagy hideg miatt nem volt kedvünk további hívásokat eszközölni. Megelégedtünk a műszerek és a forgalmazás eredményeivel. Az alkalom kiváló volt arra, hogy összehasonlítsam a gyári műszert az enyémmel amit HA7PO Gabi készített. Nem volt számottevő változás. Ezen a képen a műszerem hitelesítem egy saját készítésű műterheléssel.
A többiek kérésére megmutatom az általam készített műterhelést.
Mindezek után lebontottuk az állomást és a találkozó többi résztvevőjével a tűz adta melegség mellett kitárgyaljuk az antenna méréssel kapcsolatos dolgokat.
A hideg idő ellenére az elgondolt feladatunkat teljesítettük és mellette egy igen barátságos társaságot ismetünk meg. A találkozóról mégtöbb képet találsz a CB 29 FM oldalon.
SOTA SOTA SOTA
2011.03.11.
Elhatároztam, hogy ma aktíválom Dobogókőt.
El is indultam autóval és felmenten a Dobogókő lakott terület kezdetét jelző tábláig és ott a parkolóban hagytam az autót. Innen indultam egy kicsit szokatlan útvonalon fel a Rezső kilátóhoz. A volt BM üdülő hátsó, északi kerítése mellett vezetett a túristaút. Jókora emelkedővel az elején, majd aztán szinte vizszintes haladási lehetőséggel. Kicsit rossz érzésem volt látni a régi munkahelyemet ami bizony látott jobb napokat is . Erről a területről szándékosan nem csináltam fényképet, nehogy valami őr azt higgye rólam.... Végre felértem az egyenes szakaszra. mondanom se kell, hogy mivel ez az idei első kirándulás, hát igencsak megizzadtam. Na nem baj, majd a kilátóban kipihenem magam.
Elértem az útirány jelző táblát. A tábla jelzi, hogy a kilátóig már csak 300 métert kell megtennem.
A képen látható sétányút a Téty Ödön kilátótól vezet a Rezső kilátóig.
Egy jó minőségű útjelzés, és a sétány mellett egy pad.
"Legyek fa , melyet szélvész csavar ki tövestöl...."
Figyelmeztető tábla, mely felhívja a figyelmet az erdőben található védett növényekre és állatokra.
Hurrá !!!!! Elértűk a kilátót. Az emlékmű és a korláttal körbevett kilátó. A kilátó TIRTS REZSŐ nevéhez fűződik. A rendszerváltás elötti időben ezt a kilátót Kádár kilátónak is nevezték, mivel Kádár János egykori pihenővillájától KB. 500 méterre van. Az idősebbek elmondása alapján Kádár János több alkalommal is kilátogatott ide.
Egy közeli kép az emlékmű alján található réztábláról.
Ez pedíg egy közeli kép az emlékmű felső réztáblájáról.
Egy asztal és egy pad a kilátó közepén.
Kilátás a kilátóból. Jobbra a Prédikáló szék nevű hegy. (SOTA csúcs)
Most pedíg ejtenék néhány szót a rádiós dolgokról. A csúcs KM005 számra hallgat.700m magas. JN97KR QRA kockából. Rádióm: FT897. URH-n 5 Watt, RH-n 30 Watt. Antenna URH-ra: 300 Ohmos TV szalagkábelből készült J antenna. RH-ra pedíg 3,5 és 7 MHz-re egy rövidített dipól. Akkumulátor 12 Volt 7 Amperórás zselés. Az aktíválás összeköttetései RH 7MHz:HA7UL/p,SM1CXE,DL3HXX,HA3FY,DL1FU,PA0WDG,DL6CMK,DL6UNF, DF4FCK,DL36RA,DL8DXL. 145,525 MHz-n OM7LW. És volt még egy QSO-m az R1 átjátszón HA7RS/M. Ö nem számít be az aktíválásba. Leszereltem az állomást és hazafelé indultam. Még csináltam két képet a kilátóból.
Háttérben a pilismaróti öböl.
Nagyon a háttérben az Urak asztala nevű hegy. ( SOTA csúcs)
Sikerült a hegycsúcs aktíválása és kellemesen el is fáradtam. Mindennek ellenére nagyon jól éreztem magam.Kívánom mindenkinek ezt az érzést.
2011.03.14.
Irány a Pilis tető!!
Délután 13 óra van. Az időjárás kedvező. Autóval elmentem a Kétbükkfa nyereg kereszteződésig és otthagytam az autót a parkolóban. A terület, ahová megyek , fokozottan védett természetvédelmi terület. A Duna -Ipoly Nemzeti park része. A kiépített aszfaltos út nem véletlenül van sorompóval lezárva.
Ezen az úton indulok felfelé. Először egy jelentős emelkedővel kell megbírkóznom, majd később enyhébb emelkedő tarkítja utamat. Útközben az út szélére összehordott nagy farakások jelzik, hogy itt az erdőgazdálkodás keményen folyik. A célom az, hogy a csúcsra feljutva egy könnyed kis rádiózást is tudjak csinálni hiszen ez a hely SOTA csúcs ( Submit Of The Air = éteri csúcsok) Nagy örömömre szolgált az a tény, hogy fiatalok is vannak az úton. És ez is azt jelenti, hogy a természet szeretete nekik is fontos. Az 5 Km hosszú utat felfelé KB. 1 óra alatt teszem meg. Persze bevallom, hogy többször meg is állok egy kicsit pihenni. Végtére is 61 éves vagyok és a súlyom 115 Kg. Felérek a csúcsra ahol már a táj nem idegen előttem, hiszen már régebben jártam itt. Meg kellett keresnem azt az ideális helyet, ahol az antennákat telepíteni tudom. A választás arra a területre esett, ahol HA5AQ Tóni barátunkkal már jártunk. (Erről láthatsz képeket a Fotógalériában)
Muszáj volt a rádiót a fatörzsre tennem, mert a talaj bizony még mint egy szivacs tartja a vizet magában. Én is ide ültem le erre a fatörzsre.
Ezen a kis ösvényen lehetett eljutni a telepítés helyére.
Ez a tábla is jelzi a terület védettségét.
A táj bemutatása mellett a rádiós dolgokról is szeretnék szólni.
A berendezés FT-897 amit URH-n 5 Wattal, RH-n 30 Wattal járattam. Antennák: RH-ra egy 3,5 és 7 MHz-s rövidített dipól. URH-ra pedíg egy 300 Ohmos TV szalagkábelből készült J antenna. Akkumulátor 12 Volt 7 Amperórás zselés.
A létesített összeköttetések 145,425 MHz -n FM: HA7PE,HA3PD,HA1VX,HA7JBB,HA5CYU. 7MHz-n CW: HA0IT,OE7PHI,LZ1CY,I3XMQ,DL6KVA,HA3FZ,DL6RA,DF5WA,OK1GHZ,S51RU.
Lebontom az álloást és indulok haza. A tetőn sok bunker és régi katonai épűletek maradványai láthatók.
Mielött még elindulnék hazafelé még megörökítem a csodálatos panorámát. A település amit látunk, az Pilisszentkereszt.
A tavaszra utaló félreérthetetlen jelek már mutatkoznak.
A nyíló hóvirág is megerősíti ezt a tényt.
Lefelé haladva már nem volt látogatója a területnek, csak magam ballagtam és sokkal többször kellett megállnom pihenni, mint felfelé. Volt lehetőségem arra, hogy odafigyeljek a körülöttem csicsergő nagy számú énekesmadárra. Sajnos fényképet nem tudtam készíteni, mert kicsit messze is voltak , meg mire a gépet elővettem addígra elrepültek. Találkoztam süvöltő, széncinege és kékcinke madarakkal. Már kezdett sötétedni és a ragadozó madarak is kezdtek élénkülni. Láttam egerészölyvet és egy hatalmas bagolyt is. Éppen teljes sötétség lett mire leértem az autóhoz. A lefelé vezető út időben hosszabb volt, mint a felfelé vezető út. Nagyon elfáradtam, de megérte.
2011.03.24.
Már rég tervezett kirándulásom következik. Nevezetesen a BÖLCSŐ-HEGY-re szeretnék feljutni. Szentendréről a Dömörkapu felé kell haladnom, majd ahogy a tábla is jelzi Lajosforrás felé.
Ezt az utat a Lajosforrásig autóval teszem meg, és az autót a forrásnál hagyom, majd indulok a zöld háromszög túrista úton felfelé.
Az utam során több helyen is az útra kidőlt fa akadályozza a haladásom.
Íme bizonyíték arra, hogy itt a szél az úr.
Erről a részről ragyogó panoráma nyílik elém. Háttérben a Pismány-hegy beépített része és a Nyerges -hegy, ami SOTA csúcs.
Már azt észlelem, hogy nem lehetek messze a célomtól, mivel a csúcs előttem mutatja magát. Úgy látom, hogy vannak igazán lelkes túristák, akik a fába vésték az ottlétük évszámait.
Nagyon sok kövön látni mohát, ami így tavasz kezdetén igen szép zöldben mutatja magát.
Azért az erdei virágok sem akarnak lemaradni. Az erősebbek már kibújtak és virágba vannak.
Messziről azt hittem, hogy valami állat agancsa, de közelebb érve tapasztalom, hogy csak egy korhadó fa gyökere.
A jelzett úton haladva elérem a célt. Ime elöttem a Bölcső-hegy csúcsa.
Ilyen betongyámból 4 darab van enyhén a középpont felé megdöntve. Ezek tarthattak valamikor egy kilátót. Mostanra már csak a betongyámok maradtak meg. A Bölcső-hegy csúcsot jelzö tábla tartó oszlopa is kidőlt. Valaki az egyik betongyámhoz támasztotta.
Ime a tábla egy kicsit közelebbről fényképezve.
Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy bizony itt a csúcson nem tudom a dipólt telepíteni. Kicsit lentebb , talán 10 méterrel találok egy kőcsoportot és ide telepítem a rádiót. A szél nagyon erőteljesen fúj. Először a TV szalagkábelből készült antennát telepítem.
Néhány fontos adat: A Bölcső-hegy 587 méter magas, a Duna Ipoly nemzeti park része. SOTA KM 012. HA WFF 004. QRA JN97LQ. A frekvencia 145,425 MHz . Terljesítmény 5 Watt. Antenna : TV szalagkábelből készült J antenna.
Itt próbálok hívni. Jönnek is sorban ahogy az előző napon megigérték.
HG5APC/M , HA5AIL , HG7WOI , HA7VR . Ezután egy nagy ballépésem eredménye következett be. HG5OKF Gabit hívtam volna, amikor az akkumulátor lemerült. Az FT 897 meg annyira intelligens, hogy nem hajlandó kevesebb tápfeszültségről működni. (ezt a hibát nem szabad mégegyszer elkövetni) Minden bosszúságom ellenére azért az aktíváláshoz szülséges QSO mennyiség teljesítve lett tehát a csúcs aktíválva lett. A szél nagyon erősen teszi a dolgát ami az idegrendszeremre is kihat. Lebontom az állomást és elindulok vissza a forráshoz. Csináltam ugyan egy képet a forrásról, de nem sikerült. A forrásnál van egy tábla , ezt viszont minden túrázónak a figyelmébe ajánlom. Függetlenül attól, hogy éppen melyik hegyen túrázik.
A táblán a szöveg felül: KÉRLEK VIGYÁZZ RÁM ! Az erdőre utalva, és alatta pedíg : VIGYÉL HAZA. A műanyag palackokra és egyéb a túrázók által eldobott dolgokra utalva.
Lefelé indulok az autóval és KB. 200 méter után egy nagy tisztáson a képen is látható hatalmas farakások bizonyítják, hogy lesz télire elég tüzelő, de az asztalosipar sem marad alapanyag nélkül.
Az erdőgazdálkodás egy szép példáját láthatjuk ezen a képen.
A bosszúságoktól eltekintve kellemesen éreztem magam ezen a kiránduláson is. Köszönöm neked természet!!
Bántott a dolog, hogy a forrásról készült kép nem sikerült, ezért úgy döntöttem, hogy egy alkalommal elmegyek és csinálok új képeket. Most első lépésként csak a forrás és közvetlen környéke lettek fényképezve. Az első kép azt mutatja amikor felérkezünk .
Ezen a képen szeretném megmutatni a forrást és az elötte lévő kis vízfogót, ami aztán az út alatt halad tovább és egyszer csak eléri a patakot. Sajnos a forrás nevét jelző táblát most nem láthatjuk. Nem tudom mi lett vele, de tavaly még ott volt.
Túrázók a forrásnál várják, hogy megtölthessék kulacsukat a kellemesen hideg és tiszta vízzel.
Egy közelebbi képen.
A forrástól balra találhatunk három izlésesen kialakított táblát amelyeket a Pilisi Parkerdő gazdaság helyezett ki, hogy tájékoztatást adjon a túrázóknak. Elsőként talán az erdei utakat jelző táblát emelném ki.
Egy igencsak modern piktogrammokkal ellátott tábla figyelmezteti a túristát, hogy mit ne tegyen az erdőben.
Egy újabb tábla, amelyen a Duna -Ipoly Nemzeti park területét ábrázoló térképet láthatunk, majd a nemzeti park területén védett növényeket mutatja meg az idelátogatóknak.
A következőkben még több látványosság bemutatását is megteszem. Kis türelmet kérek.
Mint igértem , most folytatom a hely ismertetését újabb képekkel. Ma 2011.05.26.-a van. Örömömre szolgált az a tény, hogy a forrás új táblát kapott. Ez lehet a magyarázat arra, hogy miért nem találtuk a táblát az előző látogatáskor.
Amikor eljutunk oda, ahol az út visszafordul, akkor ott áll elöttünk két nagyon magas fenyőfa. A fák mögött találjuk a túristaházat.
És egy másik kép már a fák mögül fényképezve.
A volt büfé bejárat melleti falon ezt a márványtáblát találtam.
Egy másik márványtábla
Majd egy jókora réztábla is az egyik falon.
Mindenütt bedeszkázott ajtók, ablakok. Látni, ahogy az épűlet az enyészet martaléka lesz.
Ezekkel a képekkel is szeretném megmutatni, hogy a hely bizony látott jobb napokat is.
Bizony ebbe a madáretetőbe is régen tehettek ennivalót a madaraknak.
A lépcsőfeljáró kövezett részéből kinőtt a tiszafa.
Bizony erre a házfalra is ráférne egy kis renoválás.
Na de vannak azért vidámabb látványosságok is. Kitakarították a forrás elötti vízfogót a lehullott levelektől és faágaktól. A virágtartókba friss virágokat ültettek az odalátogatók nagy örömére.
Amikor felérkezünk, az út jobb oldalánál vezet egy kis út a rét felé.
A szakemberek lezárták egy sorompóval az autóval való behajtás miatt.
Amikor túljutunk a sorompón, akkor egy hatalmas nagy rét tárul elénk. A már megszokott túristatérképet tartó fa építményt látjuk meg elsőnek.
A rét közepén találunk egy túraútakat jelző táblát.
Padok és kiépített aztalok veszik körbe a tűzrakó helyeket, mert több is van belőle. Még a gyerekekre is gondoltak egy kis házikóval.
A gyerekek nagy örömére az erdei játszóterekről nem hiányozhat a fából kialakított lovacska .
Kultúráltan és a tűzrakó helyektől kellően elkülönítve az illemhely.
Úgy gondolom ezek a képek bőségesen megmutatják, hogy bizony itt érdemes akár családdal, akár baráti társasággal eltölteni egy szép napot. Hazafelé indulok és mégegyszer hátranézek. Ilyennek láttam.
Az autóból még megörökítem az erdészházat és a kutyáit.
A kerítés természetes, hogy fából van elkészítve.
Örültem, hogy megmutathattam ezt a szép környéket. Hátha valaki éppen ezeknek a képeknek a hatására dönt úgy, hogy ellátogat ide.
2011.04.07.
Negyedik SOTA kirándulásom. Szeretnék feljutni a Nyerges-hegyre. Az útvonal tervezésénél figyelembe vettem, hogy valameddig fel lehet menni autóval. (HA5LV és HA5MA beszámolóiból vettem az ötletet.) Szentendrén a11-es útról balra a Pismány-hegy felé kell kanyarodnom és a Cseresznyés úton szinte az út végéig kell elmennem. Az út jól közlekedhető aszfalt burkolatú, de mindinkább feljebb haladok annál rosszabb minőségű, de a végére már csak murvaborításra futotta. El kell jutni egészen a 252-es számú ingatlanig.
Ez a birtok a felfelé vezető út bal oldalánál van. Ezzel szemben van egy kialakított parkolási lehetőség. Én is itt tettem le az autót.
Közvetlenül a parkolási lehetőségtől indul a sárga jelzésű túristaút.
Ezt jelzi a villanyoszlopot tartó betongyámon elhelyezett jelzés is.
Az út kissé nehezen járható, köves. Mintha egy vízmosásban haladnék. Eléggé meredeknek tűnik, de megyek felfelé. Nem kell sokat mennem, mert találkozom egy erdei figyelmeztető táblával, amely jelzi, hogy akik erre a területre jöttek azok óvják és védjék a természetet. A táblán többek között az olvasható, hogy vidd magaddal a szemeted.
A táblával szemközti oldalon találni egy erdei jelzőtáblát. Ez a tábla jelzi a terület nevét és a tengerszint feletti magasságot. Asztalkő TSZFM 430m.
Szépen haladok egyre fentebb. Az időjárás nagyon kedvemre való szép napsütéses. A fákon és bokrokon a madarak énekelnek. Feltűnik ismét egy nagy tábla. Még messze vagyok tőle, hogy lássam, mi van rajta. Közelebb érve látom, hogy ez bizony egy túrista térkép e területre eső részét mutatja. Sajnos az idő egy kissé megviselte.
A talpam alól elfogyott a köves rész és az utam ezen szakasza egy kicsit lankásabb. A földes, füves úton még a haladás is gyorsabb. Elérek egy tisztáshoz. A vadles már messziről látható. Nem régen építhették.
Körülbelül a tisztás közepénél egy kicsit elbizonytalanodtam, mert nem látok semerre sem útjelzést. Az út viszont három felé ágazik. Végül is aztán egy kis kitérő után megtalálom a helyes utat. Itt viszont már nagyon erős emelkedővel kell megbírkózzak. Hát ez csoda!!! Ki látott már ilyet? Az út szélére össze van szedve egy rakásra néhány műanyag flakon, de a legmeglepőbb egy nagy temetői mécses. Ki vihette oda és minek? Talán éjszakai kirándulók használták világításként?!
Ezen az útrészen már nem a fényképezésre koncentrálok, hanem csak arra, hogy minél hamarabb feljussak a csúcsra. Az út nem hosszú, de nagyon meredek. Na felértem. Egy kis pihenés és kezdem telepíteni az URH antennát. Megígértem a barátoknak, hogy 14 órakor jelentkezem be először. Egy kidőlt fa törzsére teszem rá a rádiót és erre is ülök rá. Sikerült az RH antennát is telepítenem. Mielött megkezdeném a forgalmazást, észreveszem, hogy vannak akik érdeklődnek a rádiózás után. Egy szép acélkék szinben tündöklő bogár volt a bátor érdeklődő.
Néhány szóban ismertetném az adott terület jellemzőit.
A hegy a Nyerges-hegy KM 015 SOTA azonosítóval 558 méter magas. A Duna Ipoly nemzeti park része HAFF 004 azonosítóval QRA lokátor : JN 97 MR. URH-n egy QSO sikerült HG5OKF Gabival. RH-n 7MHz-n már nagyobb volt az érdeklődés irántam. A QSO-k : OE6WIG, HB9AGH, OK1KL, S51ZG, DL1FU, OK1CZ, DL6UHA, IK3GER, YO2ADQ, S58MU, HA4FY, IK3DRO, DL2AYJ, OK1MNI, DL6UNF, DF5WA, IK/OE7PHI, DL1DVE, SP8ZV, ON3ND, DL3HXX, DL36RA, HB9BQU, F8AAB, DL1LQR,DL9UJF. Rádióm most is FT-897 . URH-n 5Watt, RH-n 30 Watt. Ezek után még próbálkoztam URH-n, de a hívásomra nem jelentkezett senki sem. Megpróbáltam, hogy az esztergomi átjátszót tudom-e indítani és sikerült is. Zoli jelentkezett. Úgy gondoltam erre a napra felviszek egy újonnan készített csak 7 MHz-n működő dipólt és vittem magammal egy mini antennahangolót. De sajnos most is volt egy kis malőr. Otthon felejtettem azt a kis kábelt, amellyel a kis hangolót lehetett volna összekötni a rádióval. Így aztán sem a dipól, sem a kis hangoló nem lett kipróbálva. Lebontottam az állomást és mindent a hátizsákba tettem. Még indulás előtt élveztem a nap sugarait. Lefelé már gyorsabb volt a haladás. Útközben még csináltam egy pár fényképet a tájra jellemző virágokból. Az érdekes, hogy a magasabb részeken még nem nyíltak ki a virágok és a fák sem zöldülnek még annyira, mint lentebb. Egyedül az ibolya ami még mutatkozik.
Egy szép részen haladva úgy döntöttem, hogy a hátam mögött hagyott utat lefényképezem.
Már majdnem leérek a parkolóhoz, amikor észreveszek az út mellett egy kicsit bentebb egy nagy sárga foltot. Kiderül, hogy egy csoport kankalin.
Kicsit odébb egy mohás fa tövében nyílik a saláta boglárka.
Még a tisztásról csinálok egy képet, mert a fák még nem olyan lombosak és a háttérben a panoráma nagyon szép.( Bár a kép nem mindent ad úgy vissza, mint ahogy azt én láttam.)
Előttem egy rigószegfű család, a sok utóddal. Szépek így együtt.
Már látom az autót a parkolóban, de valami még eltereli a figyelmem. Egy jókora területet beborít a halványkéken virágzó évelő holdviola.
Kellemes kis délutáni kirándulás volt. Kicsit elfáradtam, de nagyon jól éreztem magam. Ajánlom másoknak is ezt a kis túrát.
2011.05.05.
Elterveztem, hogy a mai napon a Hosszú-hegyet fogom aktiválni. Én a mai napig még soha nem voltam ezen a hegyen, pedíg nincs nagyon messze az otthonunktól. Segítségemre voltak a SOTA beszámolók és onnan vettem a túra utvonalat. Autóval Pilisszentkereszt településen keresztül mentem Pilisszántó felé. Valahol, talán a fél útnál van egy leágazás balra. Itt még tudtam menni egy pár métert az autóval és aztán egy sorompó álta utamat. Számítottam erre. Itt hagytam az autót és elindultam felfelé.
Ez az út nagyon szimpatikus lett volna, mert nagyon rendben van tartva, de hát a sorompó az sorompó.
A zöld jelzés is ezen az úton megy egy darabig.
Nagyon hosszan elnyúló emelkedőn vezet az út. Kimondottan kedvemre való. Könnyedén és gyorsan tudok haladni. A zöld jelzés aztán elmegy erről az erdészeti útról, de én úgy döntöttem, hogy ezen a széles úton megyek tovább. Nem véletlenül hívják Hosszú-hegynek, mert valóban hosszú az út. Az út jobb szélén egy nagy kövön észreveszek egy olyan jelenséget, amit eddig még soha nem láttam. Nem tudom igazából meghatározni, talán virágzik a moha.
Kicsit tovább haladva egy területen látom, hogy virágzik a szamóca.
Több helyen is láttam a friss hajtásokban gazdag erdei pajzsikát. Úgy döntöttem, hogy ezt a példányt lefényképezem.
Elérek egy olyan helyre, ahol ez az erdészeti út már nem felfelé, hanem lefelé igyekszik. Nem akarok tovább menni, hiszen nekem felfelé kell haladnom. Szerencsémre van egy erdészeti gép által kijárt út ami jobb irányba kicsi emelkedővel a célom felé vezet. Ezen megyek egyre feljebb. Egyszercsak találkozik a zöld túristaúttal. Na most már nem lehetek messze a célomtól. Úgy döntöttem, hogy a jelzett úton haladok tovább. Nem is kellett sokat menni, mert elérem azt a helyet ahonnan már az utak csak lefelé vezetnek. Ez a terület egy tisztás volt valamikor, de az aljnövényzet már kissebb bokrokká nőtt meg. Megpróbáltam megkeresni a csúcsot jelző követ, de nem sikerült. Amikor erre a területre értem, akkor egy nagyon kellemes illatot hozott az orromhoz a szél. Olyan volt mintha kakukkfű illata lenne. Nem kerestem a növényt, had nőjjön nagyra. Viszont találtam tavaszi héricset, amely már virágzott.
Most pedíg keresek egy helyet, ahol telepíthetem az antennáimat. Elég sűrű az erdő ahoz, hogy a 40 méteres sávra méretezett antennát telepítsem, de azért megoldottam( igaz nem volt az antenna valami nagy magasságban) Ez a terület a KM 022 SOTA azonositóval van ellátva. A HA FF -ben viszont a 004-es számot kapta mivel a Duna - Ipoly Nemzeti Park része. 489 méter tengerszint feletti magasságban, JN97KQ QRA kockában található. Először 7 MHz-n próbálok állomásokat találni.QSO-k 7 MHz: OK1AXB/P OK/ST 101 -es SOTA csúcsról. Aztán OE8SPW , HA7PE, HA5AIL. Úgy döntöttem, hogy az aktiváláshoz szükséges QSO mennyiség már meg van és az antennám nem igazán működött rendesen, ezért abbahagytam a 7 MHz-t. Kicsit később tudtam telepíteni az URH antennát és ott is sikerült néhány QSO. HG5OKF, HG7WOI, HA7VI. Mindezek után aztán lebontottam az állomásomat és elindultam hazafelé. Nagyon sok felé láttam ösztörüs veronikafüvet. Így nézett ki egy példánya.
Ahogyan jöttem lefelé, az úton láttam, hogyan közlekednek a hernyók és a bogarak. Nagyon érdekes, náluk nincs jobbkezes utca, mégis mindenki eljut a céljához és soha nincs karambol .(Talán nagyítani kellene a képet)
Elérek egy erdőírtáshoz, ahol egy vadles mutatja, hogy itt bizony vadászni is szoktak. Aztán csak most veszem észre, hogy elöttem a Pilis köves oldala mutatja magát.
Ahogy a vadleshez érek, jobbra egy nagy panoráma mutatja a Dobogókő vonulatát.
Alatta a település Pilisszentkereszt.
Jó idő volt, csak egy kicsit hűvös szél fújt, de teljesítettem a túrát. Kellemesen elfáradtam, nagyon jól éreztem magam. Bánom, hogy régebben miért nem jártam erre. Ajánlom másoknak is ezt a könnyű kis túrát.
2011.05.10.
A tegnapi napon az interneten megnéztem az időjárási előrejelzést. Vajon milyen idő lesz a hétvégén. Ekkor vettem észre, hogy május 10.-e a MADARAK és FÁK NAPJA. Úgy döntöttem, hogy ezt a szép és jeles napot megünneplem azzal, hogy egy kirándulást teszek egy közeli csúcsra. A választás a Hármashatár-hegyre esett.
Azonban ne robogjunk el annyira e jeles naptól. Egy idézetet teszek ide, ami nem tőlem származik, de megmutatja azt, hogy elődeink hogyan gondolkoztak a természetről és mit hagytak ránk hagyatékul.
MADARAK ÉS FÁK NAPJA
1902.május 19.én Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben CHERNEL ISTVÁN ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906.évi I.törvénycikk szabályozott. APPONYI ALBERT vallás és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.
NEUMANN-ház - Irodalmi szerkesztőség.
Eddíg az idézet.
Voltak írók és költők akik szép műveket hagytak ránk e témában. Megemlíteném BENEDEK ELEK egyik versének első versszakát:
Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!
Mindezek jegyében indultam el, hogy aktíválom ezt a csúcsot is. A Szépvölgyi úton haladtam felfelé egészen a Fenyőgyöngye étteremig, majd tovább fel majdnem a csúcsig.
Itt letértem jobbra és a parkolóban hagytam az autót.
Megnéztem, hogy mi van a kőfalban. A kapu jobb és bal oldalán is van egy vésett kőtábla. A jobb oldalin PETŐFI SÁNDOR REPÜLŐISKOLA felirattal.
A bal oldali kőtáblán ORSZÁGOS MAGYAR REPÜLŐ EGYESÜLET olvasható
Az idők során nagyon megváltozott e helynek a képe. Elindultam gyalogosan, hogy feljebb keresek egy olyan helyet, ahol telepíthetem az antennákat. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a fák itt a csúcson igencsak alacsonyak. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy ha már itt fent vagyok, akkor csinálok néhány fényképet. Ez a kép egy hatalmas antennatornyot mutat a rajta lévő számtalan antennával.
Majd kicsit dél felé fordulva a Duna látható Budapest hídjaival.
A tábla is jelzi, hogy a BUDAI TÁJVÉDELMI KÖRZET területén vagyok.
Ahogy elindulok lefelé, egy csoport kakukkfűvet találok. Még nem volt mindegyik példány virágban. Ezért választottam ezt a példányt.
Ha már itt járok, megnézem, hogy honnan indulnak a siklóernyősök. Az útról rövid kis ösvény vezet a helyre. A terület kopár és nagyon meredek. Elég sokan voltak akik a startra vártak, de voltak akik már fent élvezték a repülést. Amikor a képet csináltam, akkor még nem tudtam, hogy két amatőrtárs is lefotózásra került. Bal oldalon ül HG5TIB, középen HA5AQ. A kilátás lenyűgöző.
Ezen a helyen éppen nyíló állapotban egy közönséges gubóvirág.
Amatőrtársakkal való hosszas beszélgetés után elindulok egy kicsit lefelé, majd baloldalon találok egy kis tisztást. Itt telepítem az állomást. Na vajon melyik fára dobjam fel az antennafelhúzó kötelet?
Itt jó lesz, De mielött még rátérnék a forgalmazás bemutatására, tennék néhány információt. Ez a terület a DUNA _ IPOLY NEMZETI PARK területén, a BUDAI TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN helyezkedik el. SOTA KM-021 és HAFF 015 számon. 495 méter tengerszint feletti magasságban. JN97LN QRA kockában.
A forgalmazást 145,425 MHz frekvencián kezdtem és a QSO-k: HA7JBB, HA7PE, HA5AQ/P, HG5TIB, HA5CIQ, HA5AEJ, HG5BYO. 7MHz-n sajnos nem sikerült semmi, mert az antennám , vagy a kábel tönkrement. Majd otthon megnézem. Mindent lebontottam és csináltam még egy pár képet. Sok helyen láttam ezt a virágot, amit úgy hívnak gólyaorr.
Aztán volt egy nagyon szép kék színben tündöklő virág. Mezei zsálya.
Egy fa és mellette a párja.
Mivel ez a jeles nap a madarakról is szól, szerettem volna róluk is képet csinálni, de nem tudtam, mert nagyon sűrű volt az erdő ezen része. Megelégedésemre volt az, hogy hallhattam kitűnő éneküket. Visszamentem az autóparkolóhoz és még találkoztam az amatőrtársakkal akik csalódottak voltak, mert olyan volt a szél, amely nem tette lehetővé azt, hogy repülhessenek. Elköszöntünk egymástól és elindultam az autóval hazafelé. Az út mellett megálltam és ezt a szép fát még lefényképeztem.
Indultam tovább és már jócskán bent jártam a lakott területben, amikor észrevettem az út bal oldalán egy hatalmas nagy parkolót és a mögötte húzódó sziklás részt. Gyorsan le is fotóztam, de csak két képpel tudtam végigvenni a tájat.
Nagyon kellemes volt ez a mai nap, jó volt az időjárás is. Ismét kint járhattam a természetben. A QSO-kat feltöltöttem a SOTA adatbázisba.
2017 júniusában egy hetet töltöttünk a párommal Szentgotthárdon.
Szálláshelyünk a Gaál vendégháznál volt.
Egy ismerős családnál voltunk többet. Ide csak aludni jártunk. Az ismerős
család az ott tartózkodásunk minden napjára talált nekünk megmutatni
való helyeket a településen és a környékben egyaránt. Ezeket a helyeket
szeretném megmutatni néhány fényképpel.
Hársas tó.
Hármas határ. Ausztria, Szlovénia és Magyarország határa.
Felsőszölnök felől indultunk autóvak. Azt tudtuk, hogy teljesen a célig
nem tudunk eljutni, de úgy voltunk vele, hogy ameddig el tudunk autóval
menni, addig megyünk. Az utunk végét már csak ketten Tomival tettük
meg. Brutális emelkedő és végeláthatatlan lépcsős rész után jutottunk el
a célig. 67 évesen még feljutottam ide is. Igaz, hogy nagyon ki is
fulladtam. Csak évekkel később tudtam meg, hogy ez a hely valójában
SOTA csúcs. A hármas határt jelző kő három oldallal rendelkezik. mind a
három ország címere díszítésével.
Nagyrákoson megtekintettük a Völgy hidi vásárt.
Az asszonykórus egy része kérésemre összeállt egy fénykép erejéig.
RÖNÖK Szent Imre templom. A képen látható utacska volt az országhatár.
A templom tragédiáját és a helyreállítás részleteit ismerteti az információs
tábla.
NEMESMEDVES
A T34-es tank és a mellette lévő részen a kopjafák. Minden megyének és
Budapestnek egy kopjafa emlékül az elesettekért.
És egy ermléktábla.
KÉTVÖLGYi kilátó.
Egyik napon aztán kimentünk Ausztriába. MOGERSDORF településen
megnéztük a SCHLÖSSLBERGi emlékhelyet. Itt vot 1664-ben a nagy
Szentgotthárdi csata. A terület akkor még Magyarországé volt.
Csak ízelitőül a kereszt mérete meghaladja a 15 méteres magasságot.
SZENTGOTTHÁRD városháza mögött kialakított park a sok szép színes
virágokkal.
Végül az utolsó napon egy hatalmas pancsolás a termál fürdőben.
Kellemes kikapcsolódás volt ez az egy hét. Köszönet a vendéglátóinknak.